Az athéni Akropolisz Görögországban található, az ókorból származó épületegyüttes. Görögország szerte számos hasonló együttes található, de méretei és kivitelezése miatt az athéni Akropolisz kitüntetett helyet foglal el közöttük.
Az Akropolisz egy meredek, a tetején lapos sziklakő, körülbelül 150 m a tengerszint feletti magasságban.
Az i. e. 5. században kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyek az Akropoliszt fellegvárrá változtatták, amikor a perzsák i. e. 452-ben vereséget szenvedtek a Periklész vezette athéniaktól.Győztes hangulatukban a görögök óriási építkezésekbe kezdtek. A költségeket a déloszi szövetségtől származó hűbéradókból állták, s a népgyűlésben ez heves tiltakozást váltott ki. A népgyűlés Periklészt választotta a tervezett építkezések vezetőjének, valamennyi munka intézőjének és felügyelőjének, a művészi kivitelezés irányítója pedig Pheidiasz lett – Periklész a város újjáépítésének központjába az Akropoliszt helyezte, de életében csak a Propülaia és a Parthenón lett készen.
A nagy ásatásokra 1876–1885 között került sor a Görög Régészeti Társulat megbízásából, de az épületek restaurálása, vizsgálata ma sem fejeződött be.
Az Akropolisz egy az attikai fennsíkból meredeken kiemelkedő kékesszürke színű mészkősziklára épült. A sziklán talált nyomokból a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy már jóval az Akropolisz építésének ideje előtt (Kr. e. 6000) éltek itt emberek, akik a sziklát ugyancsak erődítmények építésére használták.
Épületei
- Parthenón: a szűz Pallasz Athéné temploma, a világ egyik legismertebb ókori épülete.
- Erechteion: a fellegvár kultusztemploma az ismert kariatidákkal.
- Niké temploma: a győzelem istennőjének szentélye, a ión építészeti stílus egyik gyöngyszeme.
- Propülaia: a hatalmas bejárati kapu, i. e. 437–432 pentelikoni márványból építették, 1909–1917 között restaurálták.
- Beulé kapu: egy városfal része volt.
- Brauranion: Artemisz szentélye, csak maradványai láthatók.
- Athéna Ergané szentélye
- Chalkothéka: “érctár”, istennőnek szánt fogadalmi ajándékok tárolására szolgáló csarnok romjai.
- Arréphoroik lakhelye
- Dionüszosz színház: az Akropolisz déli lejtőjén.
- Pelazgikus fal
Az Akropolisz sorsa
Az Akropolisz a 18. század végéig viszonylag épségben maradt fenn annak ellenére, hogy a 4. századtól a Parthenónt keresztény templomnak, 1458-tól a törökök mecsetnek használták. 1687-ben egy velencei bomba nagy károkat okozott. A 19. század elején Lord Elgin angol követ a törökök engedélyével több szobrot és domborművet vett ki az épületből és szállított Londonba, ahol a British Museumban még ma is láthatók. Az Akropolisz restaurációja a 19. században kezdődött el Görögország felszabadulása után.
